 |
 |
 |
 |
 |
A turisták által méltán népszerű város az Isztriai-félsziget nyugati részén a tengerparton fekszik. A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak a mai belváros helyén a Kr. e. 2. században castrumot építettek. Az 1. században a város a Colonia Iulia Parentium nevet viselte. A 3. században keresztény közösség alakult itt, akik keresztény szentélyeket építettek. Az 5. században bazilika épült, melyben Mauro püspök a város későbbi védőszentje is misézett. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok fennhatósága alá tartozott 539-ig, amikor a Bizánci Birodalomnak két és fél évszázadra sikerült visszahódítania. A 6. században horvátok érkeztek erre a vidékre és 620 körül megalapították saját településüket. 788-ban a terület frank uralom alá került. Ezután a függetlenség rövid időszaka következett, majd a 12. században az aquileai pátriárka, majd 1267-től a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom több mint ötszáz évig tartott. Ezután francia uralom következett, majd a Habsburg Birodalom része lett. 1861-ben Poreč Isztria székhelye lett, itt ülésezett a tartományi parlament és itt voltak a közigazgatás intézményei is. 1920-tól 1943-ig olasz uralom alá tartozott, végül 1943. szeptember 10-én a Független Horvát Állam része lett. A II. világháború után az Olaszország és a titoista Jugoszlávia által is igényelt isztriai zónához tartozott, majd 1954-től hivatalosan is Jugoszlávia része lett. 1990-óta a független Horvátországhoz tartozik. Poreč az ország turistaforgalmának egyik központja, számos szállodával és szórakozóhellyel. A városnak 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 17 460 lakosa volt.
|
