A turisták által méltán népszerű város  az Isztriai-félsziget nyugati részén a tengerparton fekszik.

A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak a mai belváros helyén a Kr. e. 2. században castrumot építettek. Az 1. században a város a Colonia Iulia Parentium nevet viselte. A 3. században keresztény közösség alakult itt, akik keresztény szentélyeket építettek. Az 5. században bazilika épült, melyben Mauro püspök a város későbbi védőszentje is misézett.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok fennhatósága alá tartozott 539-ig, amikor a Bizánci Birodalomnak két és fél évszázadra sikerült visszahódítania. A 6. században horvátok érkeztek erre a vidékre és 620 körül megalapították saját településüket. 788-ban a terület frank uralom alá került.

Ezután a függetlenség rövid időszaka következett, majd a 12. században az aquileai pátriárka, majd 1267-től a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom több mint ötszáz évig tartott. Ezután francia uralom következett, majd a Habsburg Birodalom része lett. 1861-ben Poreč Isztria székhelye lett, itt ülésezett a tartományi parlament és itt voltak a közigazgatás intézményei is. 1920-tól 1943-ig olasz uralom alá tartozott, végül 1943. szeptember 10-én a Független Horvát Állam része lett. A II. világháború után az Olaszország és a titoista Jugoszlávia által is igényelt isztriai zónához tartozott, majd 1954-től hivatalosan is Jugoszlávia része lett.

1990-óta a független Horvátországhoz tartozik. Poreč az ország turistaforgalmának egyik központja, számos szállodával és szórakozóhellyel. A városnak 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 17 460 lakosa volt.


A városkép ma is az ősi római városszerkezetre épül. A fő utcák is az eredeti formában futnak. A Marafor is egy ősi római tér, melyen két templom áll, az egyik az 1. században épített Neptun templom.
A téren néhány szép román és gótikus stílusú velencei palota látható.
A gótikus ferences templom a 13. században épült.
Az Euphrasius-bazilika épületegyüttese 5. századi eredetű, a 6. században bizánci stílusban bővítették. A bazilikát az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.
A város védőfalai a 12. században épültek, a 19. században lebontották őket.
A beredinei barlang az Isztria egyetlen hasonló természeti látványossága.
A 12 km hosszú Lim-csatornát a Pazinčica folyó vájta a tenger felé vezető útja során, látványa leginkább a norvég fjordokra hasonlít.











Apartman kereső
Személyek száma:
Ár (eur/éj/fő):
Szezon: