A város az ún. Makarskai Riviéra központjában az délkeletről Osejava fok, északnyugatról a Szent Péter félsziget által védett öbölben fekszik. A város részei felnyúlnak a Biokovo-hegység lejtőire.

 Helyén már a történelem előtti időkben is állt település. A 4. század elején a rómaiak Inaronia nevű városa állt itt, melynek maradványait a városközpont több helyén feltárták. 553-ban a salonai zsinat határozata alapján megalapították Mucurum püspökségét. A 7. században horvát törzsek telepedtek le a tengerpart, valamint a Cetina és Neretva folyók közti területen.
Bíborbanszületett Konstantin császár a birodalom kormányzásáról szóló művében megemlíti Mocro környékét is. Ugyanez a forrás említi meg, hogy 877-ben Pietro Candiano velencei dózse serege tengeri csatában vereséget szenvedett a Neretva környékén élő néptől és a szabad hajózás fejében adófizetésre kényszerült. A neretvai hercegség hatalma a 13. századra azonban megtört a bribiri hercegek, a bosnyákok, a horvát és magyar királyok, valamint a Velence elleni szüntelen harcban. A város Dalmácia legnagyobb részével együtt velencei uralom alá került és a velencei-török harcok színtere lett.
A Makarska név 1502-ben egy török okmányban szerepel először, mint a Tengermelléki török náhije székhelye. A várost a törökök a 16. század közepén megerősítették, falakkal és három védőtoronnyal látták el a velencei támadások ellen. A város szerepel Camozio velencei térképész 1572-ben szerkesztett térképén,melyen jól kivehetők a Szent Péter félszigeten álló Szent Péter templom, a városfalak, a ferences kolostor és a Szűz Mária templom épületei. 1646-ban a horvát nemesség és a Krajna népe elismerte a velencei uralmat és 1687-ig a város de facto a Velencei Köztársasághoz tartozott.
A köztársaság megszüntével Makarska előbb osztrák, majd francia uralom alá került. 1813-tól ismét a Habsburg Birodalom része lett. A 19. század nemzeti mozgalmainak eredményeképpen a horvát nyelvet hivatalosan is elismerték. 1865-ben a horvát nemzeti párt nyerte meg a választásokat és Dalmácia többi részéhez hasonlóan a helyi igazgatás horvát kézbe került. Ez a nap (október 24.) ma a város napja.
Látnivalók
• A Szent Péter templomot a 14. század elején említik először, a 17. század végén a barokk stílusban építették át. 1962-ben földrengés rongálta meg, de 1992-ben újjáépítették.
• A Szent Márk székesegyház 1766-ban épült az előtte álló késő barokk ívókút 1775-ben készült.
• A Néri Szent Fülöp templom 1758-ban épült a közvetlenül a tengerparton.
• A városban több barokk palota áll, melyek közül az Ivanisević és a Tonolli-palota figyelemreméltó. Utóbbi ma a városi múzeum.
• A régi iskola épülete eredetileg glagolita kolostornak épült a 19. század második felében. Ma az Antun Gojak galéria, a városi könyvtár, a zeneiskola a Makarsko primorje című helyi újság és a heyi rádió működik benne.
• A tengerparton áll a Kacic-Peko család 19. századi késő reneszánsz impozáns palotája, mely inkább erődítmény képét mutatja.











Apartman kereső
Személyek száma:
Ár (eur/éj/fő):
Szezon: